A lányom kérdezte, hogy veszek-e neki Robux-ot (fizetőeszköz a Roblox online játékon belül), csak 200 forint, majd megadja. Mondtam, hogy persze, de nem kell megadni. Biztos elég lesz ennyi, lehet egyáltalán ilyen kis összegért vásárolni? – kérdeztem. Igen, csak ennyi kell, kinézett egy sapkát, ami illene a karakteréhez. Eszembe jutott egy poszt a kütyüzésről, amit nemrég olvastam: rengeteg félelem övezi a szülők részéről a digitális világot, és gyakran indokolatlanul ellenállnak annak, hogy a gyereknek megvegyenek egy játékot, vagy az ingyenes játékon belül költsenek pénzt. Én is ezt gondolom. Eszembe jutott egy másik poszt is nagyon régről, amiben egy anyuka leírta, hogy eleinte nem örült annak, hogy a kb. 2 éves gyereke sebtapasszal játszik, elpazarolja az egész dobozt. Aztán rájött, hogy miért lenne pazarlás, ha ez most a gyereke számára egy érdekes játék, érdekes felfedeznivaló? Mitől lenne jobb, ha venne ugyanennyi, vagy inkább még több pénzért egy matricás albumot? Hozzáteszem, hogy bizonyos szempontból a matricás albumot is tekinthetjük pazarlásnak.
Egy kicsit hasonlónak érzem a szituációt. Van, amire szívesen költünk, mert azt gondoljuk, a gyerek épülését szolgálja. Jó drága ez a legókészlet, vagy ez a kézműves fajáték, de hát megéri, mert nagyon fontos készséget fejleszt. Az online játékokban sokszor nehezen látjuk meg ezt, pedig rengeteg kutatás született már nemcsak az árnyoldalakról, hanem a fejlesztő hatásokról is. És az sem elhanyagolható szempont, ha a gyerek szereti. 😉
Természetesen szükség van a határszabásra a kütyüzés területén is. Hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy ne menjen a kapcsolatunk rovására, ne legyen belőle állandó feszültség, folyamatos egyezkedés, veszekedés? A Kapcsolódó Nevelés Határszabás nevű eszköze alkalmas erre, megtámogatva a többi eszközzel, elsősorban a Páros meghallgatással. Szeretettel várlak programjaimon, nézd meg, van-e most a témával kapcsolatos esemény, vagy gyere 6 alkalmas tanfolyamra.
