Ez az az eszköz amivel kapcsolatban a legtöbb programot fogod találni nálam, mert küldetésem, hogy szakítsunk a hagyományos tekintélyen, a viselkedés kontrollján, és a manipuláción alapuló nevelési módszerekkel. Szeretném, hogy te is értsd, és rutinosan tudd alkalmazni ezt a kapcsolódáson alapuló, szeretetteljes, és egyben nagyon hatékony módszert a határszabásra.
A Kapcsolódó Nevelés szellemiségében nem a viselkedés van a fókuszban, nem a viselkedés szintjén szeretnénk változásokat elérni, hanem a mögöttes okokat keressük. Persze amikor az egész napunk egy végeláthatatlan küzdelem, és a legegyszerűbb rutinfeladatok kapcsán is veszekedni kell, csak annyit szeretnénk, hogy a gyerekünk fogadjon szót végre.
Hosszútávon viszont jót teszünk a kapcsolatunknak és a mindennapok gördülékenységének, ha sikerül fókuszt váltanunk.
A Kapcsolódó Nevelés tehát azt gondolja, hogy a gyerekek jónak születnek, és alapvetően együttműködésre törekszenek, hiszen ez az evolúciós érdekük is. Amikor mégsem tudnak együttműködni, akkor első körben meg kell vizsgálnunk a helyzetet, hogy ennek mi lehet az oka:
– kell most egyáltalán határt szabnom?
– hallotta, amit kértem?
– érti, amit kértem?
– képes ő már erre?
– képes ő most erre?
Ha azt találjuk, hogy érzelmi okból nem képes most együttműködni, mert elveszítette a kapcsolódás érzését, vagy tele van nehéz érzéssel – és ezért a gondolkodó agya lekapcsolt, és nem tud jó döntéseket hozni – ekkor lép életbe a (szelíd) határszabás, amivel az a célunk, hogy helyreállítsuk a kapcsolódást, és lehetőséget adjunk a gyereknek megszabadulni a feszültségektől.
Hogyan csináljuk pontosan?
Közel megyünk, és fizikailag szabunk határt. Megfogjuk a kezét, nem engedjük, hogy elszaladjon. Amikor nem megakadályozni kell valamit, hanem azt szeretnénk, hogy valamit csináljon meg, az nehezebb, de alapvetően ugyanez a dolgunk.
Ott vagyunk mellette egy határozott, de elengedett jelenléttel, és rövid, egyszerű mondatokban időnként elismételjük, hogy mit várunk tőle. Nem magyarázunk, ezen a ponton már nem fog segíteni, nem tudunk az értelmére hatni.
A gyerekünk erre jó eséllyel kiakad, tiltakozik – mi tartjuk tovább a határt – kedvesen, de határozottan, és ott vagyunk azzal az érzéssel, ami jön, a Sírásmeghallgatás segítségével. Miután a gyerekünk kisírta, kihisztizte, kidühöngte magát a mi szerető jelenlétünkben, képes lesz együttműködni.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Nem állítom, hogy soha nem győzködök, magyarázok, könyörgök, de olyankor is pontosan tudom, hogy nem erre van szükség, ez nem fog működni. Nagy ritkán alkalmazok jutalmakat, de büntetést soha. Tényleg nincsen szükség ezekre a viselkedés megerősítését-kioltását célzó módszerekre. Az évek során egyre több dolgot tudtam elengedni, mert rájöttem, hogy tényleg nem fontos, nem ér annyit, és semmiképp nem mehet a kapcsolat rovására, hogy kötöm az ebet a karóhoz valami jelentéktelen ügyben.
Íme az egyik legelső próbálkozásom története, amikor rángatás nélkül tudtam a lányomtól elvenni egy veszélyes tárgyat.
Miért nehéz?
Nagyon nehéz kilépni a hagyományos jutalmazás-büntetésen alapuló gondolkodási keretből. Mert jó eséllyel mi is így nevelkedtünk, és még a mai napig a gyerekeink és a saját életünk része az intézményekben, a munkahelyen.
Gyakran nincs energiánk erre a tudatosságra, és a Sírásmeghallgatásra, amivel a folyamat sokszor jár.
Nehezen találjuk, hogy hogyan kell a gyereket partnerként kezelni, anélkül, hogy túl nagy felelősséget raknánk rá.
Mi segít?
Ez az az eszköz, amivel kapcsolatban mindenképpen javaslom, hogy vegyél részt személyes alkalmakon. Nekem is a saját élmény – a gyerek szerepéből megélni többféle határszabást – segített a leginkább megérteni, átérezni, hogy miért nem távolít, hanem közelít ez a fajta határszabás, és miért olyan hatékony.
Gyakori kérdések
- Hogyan fogja így megcsinálni, amihez nincs kedve?
- Mennyire kell következetesnek lenni?
- Miben különbözik ez a túlzott engedékenységtől?
- Azért ha másokat bánt, büntetést érdemel, nem?
- Miért nem érti meg, amit már ezerszer elmondtam, hogy nem szabad?
Ezekre a kérdésekre leginkább személyesen, valamilyen programom, például a 6 alkalmas alaptanfolyam keretében tudok válaszolni. Vagy foglalj időpontot egyéni konzultációra. Nézd meg a többi 4 eszközt is, mert valójában az összes támogatja a hatékony határszabást.
Ha esetleg a képernyőidő szabályozásával vagy elakadva, az egy külön nehéz téma, mert rengeteg félelem és bűntudat övezi – ezzel a témával kapcsolatban is keress bátran!
