|
|
|
Kedves Melegszívű Szülőtársam!
|
A gyerekeim használták ezt a "legesutolsó" kifejezést, amikor például a játszótéren arról egyezkedtünk, hogy még mit szeretnének csinálni indulás előtt. :)
|
Szóval teszek még egy próbát, mert szeretném, hogy mindenkinek, akinek most erre van szüksége, legyen lehetősége még egyszer átgondolni, hogy valahogy részt tud-e venni a holnap (március 13-án) induló, egy darabig utolsó 6 alkalmas alaptanfolyamon. Ezt a posztot is érdemes elolvasni, tisztázhat pár kétséget.
|
Akinek anyagilag megterhelő most a részvételi díj: lehetőség van részletfizetésre, olyan ütemben, ahogyan neked kényelmes.
|
|
Inspirációnak megosztom itt is a tegnap esti történetünket, amit kitettem reggel minden közösségi platformra, ahol jelen vagyok, és úgy tűnik, hogy eléggé szeretitek. ;) Íme:
|
|
|
|
|
Nagyon szoktuk várni, hogy a gyerekünk végre el tudja mondani, hogy mi bántja. Nehezen tudunk mit kezdeni a sírással, hisztivel, dühöngéssel, szeretnénk tudni az okát, és szeretnénk arra valamilyen megoldást találni. Ez azért van, mert az érzésekre többnyire zavaró tényezőként tekintünk, a legtöbben így nevelkedtünk, ez az elgondolás adódik át generációról generációra.
|
Rosszabb esetben büntetést, érzelmi hidegséget, megszégyenítést kaptunk a sírásért – jobb esetben vigasztalást (majd lesz másik, semmi baj, ezért igazán nem érdemes sírni, stb.), problémamegoldást. Gyakran ez utóbbi is azt az üzenetet közvetíti, hogy az érzelem kifejezése nem oké.
|
Szóval várjuk, várjuk, hogy a gyerekünk szépen meg tudja fogalmazni, hogy mi a baja – az a rossz hírem, hogy amikor végre mond is valamit, az nem feltétlenül a valódi ok lesz.
|
Tegnap este, amikor lefekvéskor elbúcsúztam a gyerekektől, már csuktam be az ajtót, amikor a legkisebb, 8 éves utánamszólt: „Anya! Vannak olyan dolgok az életemben, amit nem úgy kellett volna csinálnom.” Kérdezgetem, találgatok, hogy mire gondol. Gondolkodik, mire végre kiböki sírva:
|
|
|
|
„Egyszer nem ízlett a fagyin valamilyen golyó, és odaadtam apának. De maga a fagyi, amin volt, az finom volt, de már csak akkor jöttem rá, amikor apa már megette.”
|
|
Meg is könnyebbülhetnénk: „Ó, csak erről van szó? Holnap veszek neked egy olyan fagyit.” Az a helyzet, hogy ezt a sztorit korábban már előadta egyszer. Biztos vagyok benne, hogy nem ez a valódi ok, amiért sírt. Talán ő sem tudja pontosan, de ennél valami sokkal mélyebb dolog lehet. Ez a fagyi téma az a szint, amivel most meg tud birkózni. De nem kérte, hogy vegyünk olyan fagyit, pedig tudja, hogy megtennénk.
|
Válaszoltam azért a konkrét dologra is, hogy sajnálom, hogy akkor nem tudta megenni azt a fagyit, és legközelebb szóljon bátran, ha meggondolta magát. És azt is hozzá tettem, hogy ő még életében nem csinált semmi rosszat. De a legtöbb, amit tenni tudtam az az, hogy átöleltem, és hagytam, hogy sírjon. Nem próbáltam csitítani, vagy meggyőzni, hogy nem kell sírnia. Ezután az apukája is megtette ugyanezt, végül megnyugodott, elaludt.
|
Nagyon nehéz levetkőzni azt a késztetésünket, hogy csináljunk valamit, hogy megoldást keressünk. Eleinte sokszor szorongató „csak” ott lenni a gyerekünk mellett, amikor ilyen megfoghatatlan dolog miatt sír. Nehezen hisszük el, hogy ez tényleg segít.
|
Gyakran az segít a gondolkodásunkat átkattintani, amikor minket is ilyen módon hallgatnak meg, és megérezzük, hogy egy csomó helyzetben tényleg nem tanácsokra, vigasztalásra van szükség.
|
Szóval ha szeretnéd jobban érteni a gyerekedet, és még jobban segíteni neki a nehéz pillanatokban – és persze magadnak is, mert ez nagyon nehéz tud lenni sokszor, még van pár órád jelentkezni a holnap induló 6 alkalmas szülőcsoportba.
|
Ott részletesen foglalkozunk azzal, hogy mi is a sírás, a hiszti funkciója, mire van ilyenkor igazán szüksége a gyereknek – és minden alkalommal van meghallgatás is, amikor te adhatod ki magadból a nehéz érzéseidet, gondolataidat.
|
|
És még egyszer: ez az utolsó ilyen csoport, amit őszig indítok! Katt a gombra, ha jönnél:
|
|
|
|
|
|
|
|
Írj, ha bármilyen kérdésed, észrevételed van, erre a levélre válaszolva is tudsz nekem írni, mindig örülök minden visszajelzésnek!
|
|
    
|
|
|
|
|
|
