Share this emailCopy the public link or share it on your favorite channel.
logo
Kedves Melegszívű Szülőtársam!


Időnként belenyúlok ebbe a darázsfészekbe, ami a digitális nevelés. Mikortól, milyen és mennyi képernyőidőt engedjünk a gyerekeinknek? A rövid válaszom nekem erre az, hogy nem ez a lényeg. Szinte mindegy, mert nem ez fog igazán számítani. Tudom, ez erős kijelentésnek hangozhat, amivel sokan nem értenek egyet, de vállalom.

Jó lenne hiteles kutatásokat látni erről a témáról, hogy még jobb szülői döntéseket tudjunk hozni, de a legtöbb kutatás eredményével valójában sokra nem megyünk. Erről beszélek ebben a 4 perces videóbanitt pedig egy cikk arról, hogy tényleg megrohad-e az agyunk a TikTok videók nézésétől. Angolul tudóknak érdemes az eredeti cikket is elolvasni, és összevetni a magyar verzióval, amiből a lényeg lemaradt: mik a kutatás korlátai, és valójában megtudunk-e belőle bármi fontosat. (Spoiler: nem.)

Tudom, hogy nagyon sok szülőt foglalkoztat ez a kérdés, és olyan jó lenne konkrét iránymutatásokat kapni, és persze működő eszközöket, hogyan is tudjuk a gyakorlatban megvalósítani a képernyőmentességet, ha azt szeretnénk, illetve a határszabást, amikor arra van szükség.

Ami igazán fontos, az szerintem a kapcsolódás:

  • hogy figyeljük a gyerekünket, hogy őrá konkrétan milyen hatással van az adott tartalom, az adott mennyiség – Sokat tanul belőle, inspirálja? Zizi lesz tőle? Szorong tőle? Segít megnyugodni egy szorongató helyzetben? Elhanyagolja a kedvenc tevékenységeit? (Ha kiakad, amikor ki kell kapcsolni, az még önmagában nem jelent semmit, hiszen akkor is kiakad, amikor haza kell jönni a játszótérről, vagy be kell fejezni a legózást.)
  • hogy segítsünk neki feldolgozni a látottakat – mindentől nem fogjuk tudni megóvni, hiszen ha mi korlátozzuk is, nagyon hamar fog látni számunkra ellenőrizhetetlen tartalmakat
  • hogy merjen kérdezni, bármiről
  • hogy merjen szólni, ha „hülyeséget” csinált
  • hogy megértsük, mi az, amit szeret benne, és ezen keresztül is tudjunk kapcsolódni hozzá
  • a határokat is kapcsolódva tudjuk a leginkább meghúzni, amikor a tartalmat, vagy az időt korlátozni szeretnénk
  • hogy maradjunk nyitottak az ő megéléseikre
Ez utóbbira mesélek egy friss példát, ami elsőre talán ijesztő lehet. Fent említett cikkben a TikTok függőséget olyan kérdésekkel mérték, mint hogy „Ugyanolyan szomorú lennék, ha nem nézhetnék több TikTok videót, mint ha elveszíteném egy barátomat.”

Megkérdeztem a kamasz gyerekeimet, hogy erre mit válaszolnának, és biztos voltam benne, hogy azt mondják, hogy persze, hogy nem. A kisebbik tényleg ezt mondta, a nagyobbik viszont erősen elgondolkodott, majd azt mondta, hogy valószínűleg igen, ugyanolyan szomorú lenne.

Először meglepődtem, de aztán rájöttem, hogy miért mondta ezt, meg is kérdeztem: „Azért mert a kapcsolódások miatt fontos neked?” Kiderült, hogy igen, ő a TikTok segítségével kiépített egy támogató közösséget, ahova jó tartozni. Részben olyan emberekből, akikkel élőben sosem találkozik, mert nem is tudna, részben olyanokból, akikkel rendszeresen találkoznak személyesen is.
A kisebbiknél nincs ilyen funkció, ő csak szórakozásra, tájékozódásra használja.

A mi gyerekeink már beleszülettek ebbe a világba, számukra ez a természetes. Nekünk nehéz lehet megérteni, egyelőre még a fiatalabb szülőknek is. De ha kapcsolódunk, nyitottak vagyunk, tőlük fogjuk a leginkább megnyugtató válaszokat kapni – nálunk legalábbis így van.


Szóval ha a sokak szerint az egyik legnyomasztóbb kérdésre keresünk megnyugtató válaszokat, lehet, hogy nem is azzal kell foglalkozzunk, hogy a kutatásokat, ajánlásokat bújjuk, hogy milyen hatással lehetnek a gyerekeink agyára, viselkedésére a kütyük. Ezt igazából sajnos nem tudjuk pontosan. Sok cikk pedig feleslegesen nyomasztó és bűntudatkeltő.

Érdemes inkább a kapcsolódásra helyezni a hangsúlyt, ami a legnagyobb védőfaktor egy csomó nehézséggel szemben.


A Kapcsolódó Nevelésnek pedig ez a lényege, minden eszköz arról szól, hogyan tudjuk ezt a kapcsolódást erősíteni a gyerekünkkel, magunkkal, és más felnőttekkel. Ami még számtalan más beragadt nehézségünkön is segíteni fog, anélkül, hogy a konkrét problémával bármit is kezdenénk, ilyen lehet a székletvisszatartás, gyakori éjszakai ébredés, vagy a válogatósság.

Gyere a Kapcsolódó Nevelés alapjai c. 6 alkalmas szülőcsoportba, ahol egyre inkább érteni fogod, hogy mi is ez a kapcsolódás, és milyen módokon tudjuk a leginkább létrehozni. És persze a konkrét eszközöket is kapsz, és az aktuális nehézségeiteket is átbeszéljük.

❗Március 13-án indul a következő csoport, és lehet, hogy őszig már nem is lesz több, szóval gyere most, ha már régóta gondolkozol. (3 hely van még.)
De azért majd beszélünk külön a kütyüzésről is – hogyan tudunk egy számunkra működő rendszert kialakítani, és hogyan lehet hatékonyan határt szabni. Ebben a témában lesznek áprilisban programok, időpontok hamarosan.

Írj, ha bármilyen kérdésed, észrevételed van, erre a levélre válaszolva is tudsz nekem írni, mindig örülök minden visszajelzésnek!

Kapcsolódós napokat! :)

Dóri

U.i.: Ne ijesszen meg a csütörtöki Mit tegyek, amikor nem bírom meghallgatni c. program leírásában a „haladó” jelző. Legközelebb nem is fogom beleírni, mert csak annyit jelent, hogy már hallottál a Kapcsolódó Nevelésről, és az eszközeiről. 😉Szóval gyere bátran, ha megszólít a téma!
facebook instagram email custom youtube