|
|
Kedves Melegszívű Szülőtársam!
|
A kérdést a magam és Barna Kisanna oktatótársam nevében teszem fel, akivel április 6-án tartunk egy egész napos személyes műhelymunkát a játékos nevelésről. :)
|
Sokszor elmondom – ma délelőtt is elmondtam a Játékok a nyugodtabb alvásért c. műhelyemen – hogy nekem könnyen megy a játékosság, általában spontán jön belőlem a hülyeség, ami a gyerekeknek többnyire tetszik.
|
|
|
|
Ha ettől a mondattól összeszorult a gyomrod, vagy az öklöd, olvass tovább!
|
|
Igen, tudom, sokan vagytok, akiknek ez meg pont nem megy, ma is elmondtátok többen. Ennek többféle oka szokott lenni:
|
- velünk sem játszottak a szüleink, vagy nem úgy, ahogy az nekünk jó lett volna, ezért nincsen rá jó mintánk
- ha spontának, önfeledtek voltunk, azt nem nézték jó szemmel – különösen a lányokra igaz ez
- túlélő üzemmódban toljuk végig a napokat, a kreativitásunk a béka segge alatt van
- a felelősségteljes, komoly szülő, felnőtt szerepünkbe nem fér bele a játék, a bolondozás
- félünk, hogy a gyerekünk nem fog minket komolyan venni, a fejünkre nő, ha elvicceljük a nehéz helyzeteket, ha játékot csinálunk a „rosszalkodásból”
- a felnőtt életünkben is alig van játék, nevetés, lazaság
Na de miért is fontos egyáltalán a játék, a nevetés? Sorolhatnék kutatási eredményeket, de azt valószínűleg ti is érzitek, hogy amikor sikerül másokkal – akár a gyerekünkkel, akár más felnőttekkel – egy igazán önfeledt, nevetős, (mozgásos) játékba beleengedni magunkat, az mennyire felszabadító, és hogy ettől valahogy közelebb is érezzük magunkat egymáshoz.
|
A Kapcsolódó Nevelés pedig számtalan módon tudatos nevelési eszközként is használja a játékot.
|
Mutatok egy példát is rá: a legújabb videómban, amit igazából az Együtt vállaltuk c. programomhoz készítettem, megmutatom, hogyan szoktuk a férjemmel kifigurázni magunkat (A legutolsó jelenetben lesz - ez az egyik olyan rész a videóban, ami szó szerint nálunk is megtörtént esetet dolgoz fel).
|
Egyrészt bármennyire is szuper, tudatos kapcsolódós szülők vagyunk, van, és lesz olyan, amikor olyanokat mondunk a gyerekeinknek, amiket nem kéne. Ez őket bántja, és utólag minket is. De ez még önmagában nem olyan nagy baj, mert ezzel a játékos kifigurázással elvehetjük az élét a dolognak.
|
Másrészt amikor idegesít minket a gyerek viselkedése, akkor ezen a játékos módon ki tudunk adni valamennyit a feszültségünkből, úgy, hogy az a gyereknek nem ijesztő, nem bántó, sőt, vicces. (A 13 éves gyerekem vette fel a jeleneteket, jókat kuncogott közben.)
|
Szóval: ha fejődnél a játékosság terén, óriási lökést adhat egy olyan program, ahol konkrétan tényleg játszunk, nem csak beszélünk róla. Ez egy olyan program, ahova jöhettek együtt a szülőtársaddal - ebben az esetben, ha szükséges, tudunk páros kedvezményt adni. Részletek és jelentkezés a gombra kattintva:
|
|
|
|
|
És szintén jöhettek együtt az Együtt vállaltuk c. online programra is, amit a videóban reklámozok.
|
Ami még kérdés volt: jöhettek gyerekkel is – kivétel a program meghallgatós része.
|
Ebben a téli időszakban mindenhol azt látom, hogy szinte folyamatosan betegek a gyerekek, felnőttek, és nem szeretném, hogy emiatt tömegesen maradjatok le a programokról – szóval ha másképp nem tudod megoldani, vagy úgy alakult, melletted lehet a gyereked, amikor nem, azt majd megbeszéljük, megoldjuk közben.
|
Egyébként saját magamnak is segített, hogy elkészítettem ezt a videót. Férjemnek mutattam az elkészült művemet, és amikor picit később kinyitotta a mosogatópépet, és frusztráltan megjegyezte, hogy tényleg nem pakolják ki, nem kezdtem el magyarázni, hogy miért nem, és szerintem mit kéne tennie az ügy érdekében, ahogy gyakran szoktam, hanem már ugrottam is, hogy szóljak a gyerekeknek emiatt, és abba is több energiát tettem (játékkal), hogy a kicsi is jöjjön, azt általában el szoktam engedni.
|
|
Jelentkezés a gombra kattintva:
|
|
|
|
|
|
|
|
Írj, ha bármilyen kérdésed, észrevételed van, erre a levélre válaszolva is tudsz nekem írni, mindig örülök minden visszajelzésnek!
|
|
|
|
|
|
|
|